atšķeltiesC2
verb/ˈatʃcelties/
Translation
to split off, to break away
Definition
Refl. --> to split off (1).
Latvian original
Refl. --> atšķelt (1).
Inflections
Present
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | atšķeļos | atšķeļamies |
| 2nd person | atšķelies | atšķeļaties |
| 3rd person | atšķeļas | atšķeļas |
Past
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | atšķēlos | atšķēlāmies |
| 2nd person | atšķēlies | atšķēlāties |
| 3rd person | atšķēlās | atšķēlās |
Future
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | atšķelšos | atšķelsimies |
| 2nd person | atšķelsies | atšķelsieties / atšķelsities |
| 3rd person | atšķelsies | atšķelsies |
- Infinitiveatšķelties
- Imperativeatšķelies
- Imperativeatšķelieties
Translations
- Русскийотколоться, отделиться
- Українськавідколотися, відділитися
- Lietuviųatskilti, atsiskirti