reflektētC2
verb/rˈeflekteːt/
Translation
to reflect, to ponder
Definition
To reflect (rays, radiation) - of a surface.
Latvian original
Atstarot (starus, starojumu) - par kā virsmu.
Inflections
Present
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | reflektēju | reflektējam |
| 2nd person | reflektē | reflektējat |
| 3rd person | reflektē | reflektē |
Past
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | reflektēju | reflektējām |
| 2nd person | reflektēji | reflektējāt |
| 3rd person | reflektēja | reflektēja |
Future
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | reflektēšu | reflektēsim |
| 2nd person | reflektēsi | reflektēsiet / reflektēsit |
| 3rd person | reflektēs | reflektēs |
- Infinitivereflektēt
- Imperativereflektē
- Imperativereflektējiet
Translations
- Русскийрефлектировать, размышлять
- Українськарефлектувати, розмірковувати
- Lietuviųreflektuoti, apmąstyti