aizbēgtB2
verb/ˈaizbæːɡt/
Translation
to flee, to escape
Definition
To move away by fleeing.
Latvian original
Bēgot attālināties.
Inflections
Present
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | aizbēgu | aizbēgam |
| 2nd person | aizbēdz | aizbēgat |
| 3rd person | aizbēg | aizbēg |
Past
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | aizbēgu | aizbēgām |
| 2nd person | aizbēgi | aizbēgāt |
| 3rd person | aizbēga | aizbēga |
Future
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | aizbēgšu | aizbēgsim |
| 2nd person | aizbēgsi | aizbēgsiet / aizbēgsit |
| 3rd person | aizbēgs | aizbēgs |
- Infinitiveaizbēgt
- Imperativeaizbēdz
- Imperativeaizbēdziet
Translations
- Русскийсбежать, убежать
- Українськавтекти
- Lietuviųpabėgti