izbēgtB2
verb/ˈizbæːɡt/
Translation
to escape, to avoid
Definition
To get out (from somewhere, to somewhere, etc.) by fleeing, to escape.
Latvian original
Bēgot izkļūt (no kurienes, kur u. tml.).
Inflections
Present
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | izbēgu | izbēgam |
| 2nd person | izbēdz | izbēgat |
| 3rd person | izbēg | izbēg |
Past
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | izbēgu | izbēgām |
| 2nd person | izbēgi | izbēgāt |
| 3rd person | izbēga | izbēga |
Future
| sg. | pl. | |
|---|---|---|
| 1st person | izbēgšu | izbēgsim |
| 2nd person | izbēgsi | izbēgsiet / izbēgsit |
| 3rd person | izbēgs | izbēgs |
- Infinitiveizbēgt
- Imperativeizbēdz
- Imperativeizbēdziet
Translations
- Русскийизбежать, сбежать
- Українськауникнути, утекти
- Lietuviųišvengti, pabėgti